A már rengeteget emlegetett nárcisztikus személyiségzavar kifejezetten a párkapcsolatok és a szerelmi kapcsolatok miatt került ennyire reflektorfénybe az elmúlt években. Leginkább amiatt, mert olyasvalakibe szerelmesnek lenni, aki tényleg csakis önmagával foglalkozik, aki számára a saját maga dicsfénye mindenek felett álló, rendkívül mérgező. Vannak olyan jelek, amikből kiszűrhető, hogy kik azok, akik feltehetően nárcisztikusak lehetnek – férfiak és nők is között is akadnak. Ettől függetlenül óva intenénk mindenkit attól, hogy rásüsse valakire a nárcisztikus személyiségzavar jelzőt, ezt tényleg csak klinikai szakpszochológus vagy pszichiáter mondhatja ki.
Valamennyi nárcizmus mindegyikünkben van, és ez teljesen normális egy bizonyos szintig. Az egészséges nárcizmus jó, ha van, fontos, hogy elégedettek legyünk magunkkal, és támogatóan hat az egyénre, ha megvan az önszeretete. Ez együtt jár egy kiegyensúlyozott állapottal, jól tudja segíteni az életet, és jól jön a párkapcsolatban is. Azonban ha egy bizonyos határon túl megy, és már nem is önszeretetről hanem önimádatról beszélhetünk, ha azt tapasztaljuk, hogy az illető szó szerint nem tiszteli a határainkat, akkor gond van. Viselkedészavarról beszélhetünk, ha azt tapasztaljuk, hogy:
🖤 bizonyítania akarja a fölényét, fontosságtudatban él,
🖤 ha mindenki felett állónak hiszi magát,
🖤 nem ismeri fel, hogy mit csinál rosszul,
🖤 nem tartja tiszteletben mások határait,
🖤 ha függetlenül attól, hogy mit ért el vagy mit nem ért el az életében, arra vágyik, hogy mások csodálják,
🖤 ha teljes egészében hiányzik belőle az empátia, az együttérzésre való képtelenség a legfontosabb jel,
🖤 ha jellemző rá az irigység, és szereti ha rá is irigyek,
🖤 ha úgy érzi, jogosult a különleges bánásmódra.
Kapcsolódó:
3 jele annak, hogy jó párkapcsolatban vagy
Álomszerű kezdeteket a rémálom folytatja
Fontos, hogy a nárcisztikus viselkedészavart ne tévesszük össze a pszichopatákkal, van ugyan átfedés, de utóbbiak szándékosan tesznek kárt másokban, amíg a nárcisztikusok többsége nem tudja, mennyire bántó. Szerelmi kapcsolatokban sajnos a nárcisztikusok az első időszakban verhetetlen bajnokok a csábításban. Az első randik alkalmával nyomát se látjuk a személyiségük elviselhetetlen oldalának, és fogalmunk sem lesz arról, hogy kinek a hódítását élvezhetjük. A nárcisztikusok tényleg mindent beleadnak, szerelmük tárgyáért hegyeket mozgatnak meg, ők a legcsodálatosabb csábítók.
Lehengerlőek, jó a kommunikációs készségük, udvariasnak és figyelmesnek tűnhetnek. Éppen emiatt gyanakodhatunk, hogy nem feltétlenül jó az irány, annak ellenére, hogy a legnyálasabb amerikai romantikus filmben érezhetjük magunkat. Túlságosan gyors is lehet a tempó az ismerkedésben, ráadásul a szex rendkívül jó élmény lehet, olyan jó, mint ami azelőtt senkivel sem volt. Ne tévesszen meg senkit ez a viselkedés, ez is mind arról szól, hogy ő csodálatos, a saját értékességét éli meg, mi csak mellékszereplők vagyunk.
A kezdeti nagyon jó állapot nem tart sokáig, csak egy ideig az elején, merthogy hamarosan újra saját magára tereli a figyelmet, és azon kapjuk magunkat, hogy dicshimnuszokat zeng a saját múltjáról, élete történéseiről. Ha hibát talál a saját viselkedésében, azt felnagyítja, már-már túlzóan, szó szerint tragédiának állítva azt be. Ezen a hibán képes heteken át minden nap rágódni, és tényleg minden közösen töltött perc erről szól majd. A párkapcsolat egyre inkább arra tolódhat el, hogy érzelmileg kizsákmányolva érezzük magunkat.
Rendszeresek a veszekedések, amikben a nárcisztikus személyiségzavarral élő partner megtalálja a gyenge a pontokat és felhasználja ellenünk. Jellemző rá az is, hogy azt vágja a fejünkhöz, ‘miért utasítasz el te is’. A nagy imádat, amit megtapasztaltunk, eltűnik percek alatt, szakítás is bekövetkezhet, amit újabb rendkívül jó időszak válthat fel.
Az érzelmi közelség és az érzelmi távolság, az elérhetetlenség folytonos változása miatt nehéz a kapcsolat.
Szó sincs kölcsönösségről, ő elveszi ami jár neki
Ezekben az időszakokban egyetlen egy dolog közös: minden róla szól, még a veszekedés is, és igyekszik mindent úgy alakítani, hogy mi legyünk a hibásak és bűnbánóak. Hogy végül azt érezzük majd, mit tehetünk még azért, hogy újra együtt legyünk. A nárcisztikus viselkedészavarossal a párkapcsolatban megfigyelhető, hogy alá- felérendelt a viszony, nem pedig egyenrangú. A kizsákmányoló és kizsákmányolt jelzők illenek erre leginkább, ami a hétköznapokban merőben eltér a normálistól. Amíg a kiengyesúlyozott és harmonikus párkapcsolatra a kölcsönösség a jellemző, ezekben a párkapcsolatokban erről szó sincs.
A közösen töltött minőségi idő sem két emberről szól, hanem csakis róla. Például úgy, hogy a nyaralás előtt pár héttel szakítás történik, majd visszahódítja prédáját, elmennek együtt nyaralni, aminek az első két napja a lehető legjobban telik. Már-már elhisszük, hogy ez tényleg lehet végig ilyen, két héten át, aztán a napozóágyon elkezdi a szokásos mondadóját. Ami róla szól, az ő gondjairól, arról, hogy ő senki, semmit nem ért el az életben, fröcsög másokra, akik sikeresebbek nála, pénzt kér kölcsön, másokkal is flörtöl, valamilyen függőséggel él.
Ki lehet ebből is szállni
Az ilyen emberrel való kapcsolatban azt vehetjük észre, hogy kikoptak mellőlünk a barátok. Ha meg is maradt valaki, akinek nem akarunk zsigerből hazudni a kapcsolatról és őszinték vagyunk vele, azt kérdezgeti, ‘miért vagy vele’? Úgy érezhetjük, hogy az egész életünk a nárcisztikus partner körül forog, magunkra semmi idő nem marad. A felépülést és a kilábalást a kapcsolatból innen kell elkezdeni. Kérdezzük meg magunktól az alábbiakat, és ha nemmel válaszolunk a zömére, akkor fontos azonnal lépni.
🤍 Van elegendő tér és idő a saját életünkre is?
🤍 Megtartottuk azokat a barátainkat, rokonainkat akik a kapcsolat előtt az életünkben jelen voltak? Épültek ezek az emberi kapcsolatok?
🤍 Van honnan lelki erőt meríteni? Legyen az sportolás, hobbitevékenységek, szórakozás.
Először is azzal tudunk kimászni ebből a kapcsolatból, ha újra megteremtjük a saját életterünket, szánunk időt magunkra, a hobbijainkra és a baráti kapcsolatokra is. A másik fontos dolog, amit muszáj megtenni, hogy erőteljesebben ki kell mutatnunk a párkapcsolatban a saját határainkat, és bátran mondjuk meg a nárcisztikus partnernek: engem ezzel bántasz. A határok kijelölése és a saját élet kialakítása a felépüléshez vezető út. A nárcisztikus személyiségzavart nem igazán lehet gyógyítani, így aki azt gondolja, hogy a szerelem hatására a nárcisztikus partnere megváltozhat, téved, ezt még a legjobb pszichológusok, pszichiáterek sem tudják örökre eltüntetni valakiből. Arról, hogy hogyan alakulhat ki valakiben, hogy felnőttkorára nárcisztikus személyiségzavarral éljen, egy következő cikkben írunk.
Az illusztrációt Hegyesi Mátyás készítette.
Ha tetszett a cikk, a támogatásodat kérjük, szeretnénk saját podcast műsorokat indítani párkapcsolati és szexológiai témákban, továbbá saját videókat is szeretnénk készíteni, amiken keresztül a kérdéseidre is válaszolunk! Ezekhez a fejlesztésekhez kérjük a támogatásod, jelenleg mindenki ingyen dolgozik a magazinon, de a hosszú távú működésünkhöz a segítségedre van szükségünk. A támogatást az alábbi linken keresztül küldheted el úgy, hogy meghívod a szerzőt és minket jelképesen egy kávéra. Köszönjük az adományt!
