Ernest Hemingway író és Martha Gellhorn haditudósító szenvedélyes szerelmi történetét dolgozza fel a Hemingway és Gellhorn című film, akivel az író harmadik, ám nem utolsó házasságát kötötte. A film a Hemingway művészetében megjelenő jéghegy-elv alapján gondolkodtatja el a nézőt a női és férfi viszonyokról – a szenvedély viharos kérdéseiről. Nicole Kidman testesíti meg a gyönyörű, bátor és vonzó haditudósító nőt, aki kételyeivel és kudarcaival együtt gondolkoztatja el a film nézőit.
A legfontosabb szerelmi mondatokat gyűjtöttük össze, amik a filmben elhangzanak, és azokon keresztül vesézzük ki, milyen is lehet egy hatalmas szerelmi kapcsolat érzelmi hullámvölgyekkel és hegyekkel.
Úgy gondoltam, hogy a szex annyira kétségbeejtően fontos a férfinak, hogy megtagadni olyan mintha a kenyeret tagadnák meg, vagyis merő önzés. Pedig ez a kenyér nem éri meg a nagy hűhót.” – Gellhorn.
A film ezzel az ütős mondattal nyit, pedig a többi része nem ölt szexuálterápiás jelleget. Ennél a mondatnál viszont mégis azt gondolom, hogy érdemes megállni. Van, aki úgy véli, hogy kizárólag akkor szerelmeskedjünk, amikor kívánjuk, míg mások szerint a párkapcsolathoz hozzátartozik, és ennek hiányában nem igazán beszélhetünk másról, mint lakótársi kapcsolatról.
A kérdés összetett, hiszen senkitől nem várható el, hogy folyton a szexre rendelkezésre álljon, de arról is érdemes pár szót ejteni, hogy az a nőnek sem jó, ha azt éli meg, hogy soha nem kívánja és ezért folyton visszautasít, de érzi, hogy ez így mégsem működik hosszútávon jól egy kapcsolatban. Ilyenkor érdemes utánajárni, hogy van-e orvosi oka a folytonos fáradtságnak vagy fájdalmas-e az együttlét. Ez lehet hormonális, a pajzsmirigy rendellenes működése vagy egyéb nőgyógyászati jellegű ok is állhat a háttérben. Fontos, hogy a vágy hiánya jelzője lehet akár komolyabb betegségeknek is, mindenképp érdemes kivizsgáltatni. Ha pedig semmilyen szervi eltérés nincsen, akkor tud-e egyáltalán valamit segíteni a férfi azon, hogy kedve legyen egy izzító éjszakához a partnerének. Ez természetesen fordított esetben is lehetséges, ugyanis vannak olyan párkapcsolatok, ahol a férfi haragszik meg annyira a párjára (pl. megtudja, hogy megcsalták), hogy ő nem akar szexuális életet a továbbiakban a párjával. Ezek a párok is sokszor évekre együtt maradnak a gyerekek vagy közös ingatlan miatt.
Nem kihívás, ha a nagy vad csak úgy odasétál hozzád.” – Hemingway.
Az egyik legemberibb jelenet a filmben, amikor a gyönyörű főszereplőnőnk odasétál a férfihoz és erre Hemingway ezzel a mondattal fordul hozzá. Bizony néha megesik a nőkkel is, hogy nem, nem bírnak magukkal és maguk kezdeményeznek. Női elegancia és visszafogottság ide vagy oda, van, hogy beválik. Persze tudja a nő és a férfi is, hogy azért még manapság is a férfitől várják a vadászatot, de mit van mit tenni, ha az a vadász nem veszi észre azt a vadat, hiába a paták zaja.
Dolgozni kell éjjel és nappal és szeretni annyi embert, amennyit csak bírunk.” – Gellhorn.
Könnyebb úgy boldog kapcsolatban lenni, ha érezzük azt, hogy hasznosak vagyunk napközben. Az önbecsülés két dolgon múlik: mennyire vagyunk hasznosak és mennyire érezzük azt, hogy szeretnek minket. Mindegy, hogy munka vagy jótékonykodás által, de ha van ahol fontos a szerepünk, akkor nem minden megbecsülést a párunktól kell megkapnunk. Jól nem lehet szeretni, ha csak egy embert szeretünk, és attól várunk minden érzelmi szükségletünk kielégítését.
Nehéz dolguk van a home office-ban dolgozóknak is, hiszen minden szociális funkció sérül. Olyan apróságok, hogy megdicsérik a frizuránk, kibeszélhetők a konfliktusok és vannak közös ebédek, apróságnak tűnnek, mégis sokat adnak az irodában és hiánycikké otthon.
Hullottak a bombák, de az anya odafigyelt, hogy a legjobb kabátját adja a kicsire. Csak épp félregombolta, mert már sürgette az idő. Milyen mélyen emberi ez: úgy érezzük, nem hagyhatjuk el magunkat, segít, ha kézben tartjuk a dolgokat, amikor a világunk épp összeomlik.” – Gellhorn.
Mennyire igaz! Ha valaki volt már kórházban, tudja, hogy egy hajmosás és az utcai ruha felvételével már ismét úgy érezzük, visszatértünk a valóságba. Ha épp minden össze is készül omlani a lelkünkben, érdemes először a külsőt helyretenni. Egy szép ruha vagy smink illetve a lakás rendbetétele már egy kicsit a „renoválás útjára” visz.
„Nehéz megmondani, hogy pontosan mikor leszünk szerelmesek, de én emlékszem a pillanatra, amikor rádöbbentem, az okát is tudom, a szavai tették, azok a szavak, amiket nem is hallottam, a legbelülről jövő szavak.” – Hemingway.
Van az a pillanat, amikor elvarázsolódunk. De mi ez a pillanat? Valójában sokszor emlékszünk rá, hogy mikor éreztük az, hogy igen, ő az. De érdemes magunkat megismerni: milyen körülmények vettek körül, mi hozta ki belőlünk azt, hogy a másikba bele tudjunk szeretni?
Maradj itt velem, az intelligens embereknél nagyon ritka dolog a boldogság.” – Hemingway.
Bizonyos emberek gyakran hallják azt a bizonyos hangot a fejükben és folyton agyalnak. Az agyalás pedig nem a rózsaszín felhős állapot szülőanyja. Éppen ezért ritka állapot az, amikor el tudjuk engedni a folytonos kétkedést és belemerülhetünk abba az illékony állapotba, amit úgy hívunk, boldogság.
Félek a házasságtól és inkább a vétkezést választom.” – Gellhorn.
A filmben a főhősnőnk először szeretői posztban van, és számára teljesen kielégítő ez a szerep. Persze azt nem tudhatjuk, mennyi ideig lett volna boldog. Ahogy azt sem tudjuk, hogy akik a szeretői úton vannak, azok vajon őszintén hinnének-e abban, hogy ők boldogok tudnak lenni házasságban is.
Azt mondják, a féltékenység a szerelem legnagyobb ellensége, de tévednek. A szerelem legnagyobb ellensége az unalom.” – Hemingway.
Bizony megtörténik, hogy amikor megvan kvázi minden, az idilli kertesház összejött, épp nyaral valaki a párjával, akkor sokan szakítanak. Miért is? Nem tudni. Talán a küzdés valaki és valami ellen és valamiért (lásd például Rómeót és Júliát) szövetségest varázsolnak a szerelmesekből, de amikor épp nincs min aggódni, akkor egymásnak esnek.
Gondoltam beugrom elválni.” – Gellhorn.
A válás bejelentése minden esetben egy elég nehéz feladatkör. Ám főhősnőnk nem válni érkezik, hanem szerelemből tér haza, ahol rálel arra, hogy férje tivornyázik egy másik nő oldalán. A szerelmi érkezés hirtelen átbillen, és ennyit tud mondani. Ám Hemingway összeomlik, hiszen egy csélcsap életművész embernél lehet, hogy egy-egy kaland jön vagy megy, de amikor a nagy szerelme úgy dönt, hogy szakít, akkor akármilyen rossz életű is az ember, a poklok poklát élheti át. Mondhatjuk, hogy megérdemelte? Persze, mondani bármit lehet, de fájó lelke annak is lehet, aki hűtlen vagy hibázik.
Értettünk a háborúhoz. És ha nem volt háború, hát csináltunk magunknak. A családi élet csatamezején mindketten elvéreztünk.” – Hemingway.
Van aki hős a munkájában, tökéletesen fennáll az élet ezer helyén, de otthon nem képes rá. Nem tud konfliktust megoldani, mert nem tanították neki. Ebben lenne talán jó a segítség a diákoknak, hogy ha tanulnák azt, hogy miként kezeljék az otthoni viharokat, akkor nem csak munkahelyükön/szülőként tudjanak boldogságra lelni. Pontosan azért, mert a nagy szerelmek, a szenvedélyes kapcsolatok és a boldogság olyan ritkán adatik meg, fontos vigyáznunk rá.
Mennyire szeretném, hogy a saját kis életem problémái ne tegyenek vakká minden más iránt.” – Gellhorn.
Sajnos így működünk, ahogy az idézetben olvasható. Van, hogy valaki csak mondja és mondja a fájdalmát, majd azt mondjuk neki baráti tanácsként, hogy törődj inkább a gyerekeiddel/munkáddal/sporttal vagy valami mással. De hát pont ez a baj a lélek fájdalmánál, hogy nem látsz mást, mert mindenhol ott van. Például úszás közben miközben tempózol,vagy amikor eljön az adott évszak, amikor összejöttetek, vagy amikor a gyerekednél szülői értekezlet van és elmélázol, vagy amikor az Ikeában nézed a többi idilli családot. Amikor gondod és fájdalmad van, ideiglenes vakság lesz úrrá rajtad, egészen addig, amíg hirtelen nem jön egy új problémakör, amit hirtelen meg kell oldanod. (Például a macskát sürgősen állatorvoshoz kell vinned.)
„A szerelem sokkal tovább tart, mint a gyűlölet.” – Hemingway.
Vannak akik többször is elválnak és újraházasodnak egykori házastársukkal. Sokan nem értik, miért van ez. Talán csak azért, mert amikor a gyűlölet szépen kikúszik az ember lelkéből, akkor ismét teret ad az ennél sokkal erősebb érzés, a szerelem és a szeretet, amit előbb költöztettünk oda.
A filmet ajánlom azoknak, akik egy karakteres nőt szeretnének látni, aki nem tűri, ha bántásban részesítik, ha megalázzák, mert az önbecsülése sokkal magasabb annál, minthogy hagyja magát, még ha élete szerelmét lelte is meg.
