„A barátnőm sülve-főve az anyjával van, mit tegyek?”

„Két éve vagyunk együtt a barátnőmmel, és nagyon zavar, hogy nem akar elköltözni a szüleitől. Szeretnék vele összeköltözni, szeretnék végre többet lenni vele, nem csak hetente háromszor ott aludni. Ráadásul az anyja folyton benyit reggelente, kopogás nélkül, náluk ez megszokott, de engem ez feszélyez. Sülve-főve az anyjával vannak, legjobb barátnők, amit értek, de nem tudom, hogy tovább tudunk-e lépni a kapcsolatban úgy, hogy nem akar elköltözni. Azt mondja, miért nem költözöm én hozzájuk? Velem van a baj? Vagy normális, hogy zavar?”

Az olvasói levélből nem derül ki pontosan, milyen akadályai vannak az összeköltözésnek. Lehet, hogy szülői tiltás, bizonytalanság vagy anyagi korlátok. De az is lehet, hogy leválási gondok állnak a háttérben.

Mit jelent a szülőkről való leválás?

A szülőkről való érzelmi leválás egy egészséges és lassú dolog, mely természetes folyamatként megy magától végbe, mely folyamat serdülő korban kezdődik el, és a fiatal felnőtt korban való elköltözésben, családalapításban, független élet kialakításában válik teljessé. Amikor egy fiatal elkezdi szárnyait bontogatni, az kényszerítő erővel hat a szülőkre, és ha ők nem engedik önállósodni a gyermeket, abból drámai lépések következhetnek, melynek sokszor menekülés a vége: korai házasságkötés, elköltözés, külföldre utazás. A másik véglet, amikor anya és gyermeke elválaszthatatlanokká válnak, állandósulnak a napi telefonhívások, látogatások, vasárnapi ebédek, közös kirándulások. Ugyanakkor kétoldalú ez a dolog: van, amikor a gyermek válik le nehezen, és van, amikor a szülő nem tudja őt elengedni. Nem tudjuk, itt melyik áll fenn, de a lényegen ez változtat: a leválási gondok tönkre tudják tenni még a legszebb kapcsolatokat is.

Mit lehet tenni?

Mindenképpen át kell beszélni mindezeket, és azt, hogy számodra milyen problémát jelent ez a helyzet. Kérdezd meg a partneredet is, ő miként látja a szituációt, milyen előnyöket és hátrányokat tapasztal, s ezekhez miként illeszkednek a személyes vágyai a kapcsolatot illetően.

A közös jövőképről is beszélgessetek, ki miként tervez, hogyan szeretné alakítani a kettőtök viszonyát 1-2 év múlva. Hogyha ez nincs benne a kapcsolatban, és nem is jelentkezik közös célként, akkor az intő jel lehet a közelgő szakításra.

Azt is látni kell, hogy ha nincsen objektív akadálya az összeköltözésnek, csupán a szülőkről való lelki leválás nem történt még meg, akkor sajnos a párod nem fogja belátni, hogy probléma a kettőtök kapcsolatában az, hogy az édesanyjával nem tudja (még) meghúzni a határokat. Ebben az esetben nincs mit tenni, tovább kell lépni és egy érettebb, önállóbb társat kell találni. Mindez természetesen csak tanács, dönteni neked kell. Sok erőt hozzá!

Ha tetszett a cikk, a támogatásodat kérjük, szeretnénk saját podcast műsorokat indítani párkapcsolati és szexológiai témákban, továbbá saját videókat is szeretnénk készíteni, amiken keresztül a kérdéseidre is válaszolunk! Ezekhez a fejlesztésekhez kérjük a támogatásod, jelenleg mindenki ingyen dolgozik a magazinon, de a hosszú távú működésünkhöz a segítségedre van szükségünk. A támogatást az alábbi linken keresztül küldheted el úgy, hogy meghívsz minket jelképesen egy kávéra. Köszönjük az adományt!

Dr. Schlemmer Éva
Dr. Schlemmer Éva

Tapasztalatom, hogy biztosan vezetett, de együttérző támogatással a kilátástalannak tűnő helyzetekből is van kiút. Churchillt idézve: „Sose hagyjuk, hogy egy jó krízis pocsékba menjen!” Az alábbi linken még több információt találsz rólam. Kérdezz tőlem, írj nekem!